A napirendre sem tűzött beadvány esete - avagy nettóbruttó kinek, hogy

Folytatva a legutóbbi testületi ülésről szóló beszámolót, egy igen érdekes dologról is kénytelen vagyok megemlékezni. Borbély képviselő írásban adott be egy előterjesztést, amiben azt a szándékát fektette le, hogy a bruttó tiszteletdíját felajánlja az Oroszi Hírhozó című lap nyomdai költségére.

Ezen szándéka, és a felajánlott pénz célja egyértelműen volt megfogalmazva, az ügy mégsem került a napirendi pontok közé, pedig a polgármester és egy képviselő ugyanilyen szándéka ebben az évben egy ülésen napirendre került:  

Hiába no, bár törvénytelen, hogy egy törvényese megválasztott képviselő írásos előterjesztését napirendre sem tűzik, azért az ülésen mégis előállt a polgármester ezzel a dologgal, úgy, hogy "majd a jegyző úr fog erre a dologra válaszolni".

A "jegyző úr" aztán elő is állt a válaszával:  

"A következő a helyzet, tehát a képviselői tiszteletdíj lemondásról van szó...most az a probléma ezzel a beadvánnyal (érthetetlen szavak)...nem azért, hanem hogy nehogy véletlenül hibázzunk...ez a legfontosabb szempont... ebben a formában a szöveg nem elfogadható, tehát ... azért nem, mert egyrészt ugye magánszemélyről van szó...." 

Nos, a jegyzőnek több hét állt a rendelkezésére, hogy figyelmeztesse a képviselőt, hogy így a szöveg elfogadhatatlan. Nem tette ezt meg! Mert nem állt érdekében, hiszen épp a számukra kellemetlen újság megjelentetéséhez adott volna támogatást a képviselő!! A magánszemély csak azért kellett a szövegben, hogy a nyomdában legyen kinek a nevére kiállítani a számlát, amivel aztán elszámolt volna a képviselő az önkormányzat felé. Természetesen csakis a nyomdaköltségre lett volna felhasználva a pénz. Érdekes, hogy amikor a polgármester ajánl fel, akkor napirendre van tűzve, amikor Borbély képviselő, akkor napirendi pontként nem szerepelhet az előterjesztés, a jegyző pedig a számára kötelező feladatot sem végzi el, azaz nem javítja ki, nem segíti a képviselőt szándékának érvényesítésében!!!

Borbély képviselő végül is felajánlhatja a nettó tiszteletdíját arra, amire csak akarja, így januártól az Oroszi Hírhozó a polgármester és a jegyző cenzúra igényének kielégítése nélkül szabadon meg fog jelenni, a falut érintő témákkal, tabutémák nélkül, csakis  a tényeket és a valóságot leírva!! 

Másik érdekes dolog:  ugyancsak Borbély képviselő kérdezett rá arra, hogy a faluban megszokott ünnepi díszkivilágítás miért nincs felszerelve a szokott helyére! A polgármester elmondta, hogy a világítás, a felirat egyszerűen elromlott, a megjavítására nincs pénz (érdekes, másra van számolatlanul) , újat venni nem tudunk. Az alpolgármester megjegyezte, a HEMO előtt van egy fenyőfa feldíszítve, elégedjen meg azzal a képviselő.

Nos, amikor az év végén mindenki ünnepel az országban,  és az átmenő forgalommal is tudatja, hogy itt is ünnepre készül mindenki, akkor nálunk semmi sem utal arra, hogy karácsony lenne. Az igénytelenség csúcsa az, amikor ennyit sem tudunk felmutatni a faluba érkezőknek, az autókkal átutazóknak. Bezzeg a HEMO falának hőszigetelésére volt pénz, vaskerítés tervezésére volt pénz, olcsó, vagy ingyen léckerítés helyett 500 ezerért készülő kovácsoltvasra van pénz! Amire a polgármester akarja, arra van pénz, a díszkivilágításra nem akart. Tehát arra nincs! Bravó! Nem is kell ide díszvilágítás éjszakára, nem kell kellemes ünnepeket kívánni a lakóknak és az átutazóknak, mert ez "helyben így szokás". 

Ahogyan "helyben szokás"-t tükröz az is, amilyen állapotban a Borsosberény felől érkezők a település üdvözlő tábláját láthatja!!A fasor ritkítása alatt megsérült, eldöntött tábla hetek óta csúfoskodik a helyén, és nincs egy helyi képviselő, vagy helyi vezető, aki intézkedne, hogy ne ezt lássák az átutazók. Sajnos az átutazók egy lepukkant üdvözlőtáblás, díszkivilágítás nélküli falut lát, ami főleg ebben a szürke időben elég siralmas!!   

 

A vélemény szabad...

A képekre kattintva előjönnek eredeti nagyságban,  s akkor jobban olvashatóak.

Szentháromság reload - avagy számít-e 733 aláírás, 733 polgár véleménye?

Nos, akkor folytassuk a legutóbbi testületi ülésről való beszámolót!

Mint talán ismeretes, megint szóba került a Szentháromság szobor ügye, mert időközben "történtek bizonyos dolgok". Például az, hogy a polgármester a képviselő-testületet meg nem kérdezve, nem tájékoztatva, a szobor fakerítése helyett megterveztetett egy Rózsadombon élő építészmérnökkel egy kovácsoltvas kerítést, aminek csak a tervezési díja 100 ezer forint plusz ÁFA, azaz 127.000 forint volt!!! Ezt a pénzt már ki is fizették az úriembernek, hiszen a terveit már be is adták a Megyei Kormányhivatal Örökségvédelmi Osztályára, akik ezt a tervet tudomásul vették! (Nem, nem engedélyezték, csupán tudomásul vették, ugyanis nem kell engedélyeztetni a kerítés építését, akár ha vas, akár ha fa lesz is!) Képviselői kérdésre, miszerint kinek az engedélyével terveztette meg a vaskerítést a polgármester, elmondta, hogy a sajátjából, ugyanis őt a Kormányhivatal erre felszólította. (Ez egy bődületes hazugság!) A jegyző azt mondta, hogy a dolog onnan indul ki, hogy Krasznai Gyula tett egy bejelentést a Hivatal felé a szobor kerítése ügyében (naná, hiszen másfél éve állt már akkor szétszedett kerítéssel a szobor, amit szabályellenesen be sem jelentettek a Hivatalnak, az erről nem is tudott!), a Hivatalból ki is jöttek (itt szembesültek a szomorú látvánnyal és ténnyel, hogy nincs kerítés), és később kötelezték az Önkormányzatot, hogy oldja meg ezt a dolgot.... (nem, a hivatal arra KÖTELEZTE az önkormányzatot, hogy az eredeti kerítést hat hónapon belül állítsa helyre, vagy ha mást szeretnének, akkor arról tegyenek bejelentést!!!) A jegyző szerint a hat hónap arra szolgált, hogy megterveztessék ezt a kerítést, ami megint csak egy hazugság, a tények tudatos félremagyarázása! Szerinte a polgármester nem tudott mást csinálni, és a testületet azért nem kérdezte meg erről, mert a kormányhivatal kötelezte őt arra, hogy megterveztesse a kerítést... Ez is hazugság, de érdekes módon a jogi doktor alpolgármester sem látta ezt másképp, hiszen ez ellen nem szólalt fel! (Mint ahogy gyakorlatilag soha, egyetlen törvénysértés ellen sem!) A jegyző feltett mindenkinek egy kérdést, magánemberként: "Ezt a kerítést Hornyák Endre terveztette meg, a kiadványt is ő készíttette, most mondja el mindenki, hogy ez a léckerítés vajon kinek tetszik?" Csak azt nem értem, ez a kérdés hogy került ide, és ha már, akkor ezt a kérdést miért nem a polgármester tette fel, és miért nem szavaztatta meg, hogy léckerítés maradjon, vagy vaskerítést csináltasson a falu, mondjuk újabb 500 ezer forintért?  Majd újabb hamis felvetést tett a jegyző, amikor is azt javasolta, hogy akinek a léckerítés tetszik, az készíttesse el a tervét, majd engedélyeztesse a Kormányhivatallal (a vaskerítéssel szemben...)... nos, a Szentháromság szobor tulajdonosa az Önkormányzat!! Az Önkormányzat, azaz a képviselő-testület (!!) döntése nélkül az egyes képviselő semmit sem engedélyeztethet a Hivatalnál, ahogy azt a képviselők tudta és szavazata nélkül a polgármester sem tehetett volna meg!! Még csak jogi embernek sem kell lenni ahhoz, hogy lássuk, így ez a javaslat egy "huszonkettes csapdája". Meg kell szavaztatni először a képviselőket erről a dologról, és ha megvan a végleges döntésük, a szerint kell továbblépni, terveztetni, engedélyeztetni, bejelenteni! Egyszerű ez!

A polgármester még rátett egy lapáttal a hazugságokra, amikor azt mondta, hogy ez a léc vagy vaskerítés ügye nem testületi döntés kérdése, mert a szobor műemlék, az új kerítés terveztetése pedig a műemlékvédelem kérése-utasítása volt.... Kérdezem én, amikor szétszedette a kerítést, akkor az a Hivatal kérése volt? Szerinte a Kormányhivatal találta ki, hogy vaskerítés legyen? Nem ő és a jegyző? A Hivatal utasítása volt, hogy aztán ők eldöntsék, hogy ott vas lesz, és felhatalmazás nélkül megterveztessék a műemléknek a vaskerítést?... Ezt lehet művelni egy műemlékkel? Nekik lehet? Érdekes felfogás! Az egészben az a bibi, hogy a jegyző és a polgármester teljességgel félrevezető információkat osztott meg a képviselő-testület tagjaival, mintha a zűrzavar tudatos előidézése lett volna  a céljuk! Elérték!

A Hivatal tavaszi bejárásáról-szemléjéről érdekes információt osztott meg a polgármester és a jegyző: azt mondták ugyanis, hogy nekik a meghívó arról szólt, hogy a Nagyoroszi Hivatalban találkoznak majd tíz órakor, és nem a szobornál. Ez azért érdekes, mert mindenki ugyanazt (!!) a meghívót kapta, és abban egyértelműen az szerepelt, hogy: "A Hivatal értesíti az ügyfeleket, hogy 2016 március 30-án 9.30 és 10 óra között helyszíni szemlét tart, helye Nagyoroszi Szentháromság tér, hrsz. 329. Erről értesülnek Községi Önkormányzat Nagyoroszi, Krasznai Gyula, irattár" Ebből egyértelműen kiderül, hogy nekik is ott kellett volna lenni 9.30-kor a szobornál a helyszíni szemlén, mert nincs arról szó, hogy először bemennek majd az önkormányzati hivatalba a szemlézők, és onnan megyünk ki a szoborhoz! Tehát a két úr hazudott, tudatosan félremagyarázta a tavaszi eseményeket, mindezt egy igen erős kocsmai stílusú mondattal spékelte meg a polgármester, amikor is kijelentette, hogy (szó szerint idézem):
" Ha  az az ember, aki a Kormányhivatalt megkeresi, de a pucájában nincs annyi, hogy bejöjjön ide és beszélgessünk, hanem felszólít, utasít, ebből a tárgyalási stílusból nem nagyon szoktam... tehát amikor felszólít a Kormányhivatal, tehát amint mondtam műemlék, nem testületi határozat kell, és amikor felszólítanak, és ez el van végeztetve, végre van rá egy megoldás, majd utána ezerrel jönnek nekem, a 720   aláírást jelentem értékelem (bekiáltás:733) és még nincs vége, mert még biztos gyűjtesz hozzá háromszázat, na, tehát..."

Igen, ide jutottunk kérem, akár egy kocsmában, előjönnek az ilyen polgármesteri "beszólások"!!! Egyszer már egy el nem hangzott "f.sz" miatt polgári peres ügy is zajlott, vajon most az elhangzott "puca" miatt lesz-e felhördülés bárki részéről is?? Csak jelzem ismét, én nem vagyok közszereplő, nekem az ilyesmiket nem kell eltűrnöm, és valószínűleg egy határ után meg is teszem a megfelelő jogi lépéseket az úriemberekkel szemben!!  

Hogy került elő ez a 733-as szám? 

Nos, Borbély László képviselő ennyi aláírást gyűjtött össze, ennyi ember jelezte aláírásával, hogy a szobor köré nem akar vaskerítést, hanem az eredeti fakerítést szeretné viszontlátni!!!! Sőt, volt két vállalkozó is az aláírók között, akik a faanyagot és a munkát is felajánlották, magyarán egy fillérjébe sem kerülne a falunak a fakerítés visszaállítása!!!!  De nem, a polgármesternek és a jegyzőnek vaskerítés kell, hát semmi sem drága nekik! Eddig ez 127 ezerbe került nekünk, és még az sem biztos, hogy a vaskerítés lesz megépítve!

Ugyanis 733 ember szándékát, akaratát nem veheti semmibe egyetlen polgármester sem!! Mert a polgármester a 733 aláírás összegyűjtéséből csak annyit szűrt le tanulságképpen, hogy Borbély mindig "nekimegy"!!  Ha most lesöpri ennek a 733 embernek a kérését-szándékát-akaratát, remélem a következő országos, majd az azt követő önkormányzati választásokon ezek az emberek ezt nem fogják elfelejteni neki!!

Hogy akkor vas lesz, vagy fa lesz az a bizonyos kerítés? Egyelőre senki sem tudja.... tipikus Nagyoroszi elintézési mód!!! Pedig csak annyit kellene tenni, hogy megszavaztatni a képviselőket, hogy a 733 aláírás ismeretében lelkiismeretük szerint döntsenek. 

Várjuk a folytatást, addig a szobor (immár harmadik éve) kerítés nélkül várja jobb sorsát!!!

Közmeghallgatás 3 fővel, avagy a leépült demokráciában is van még lejjebb

Mint az ismeretes, hétfőn, azaz december 05-én 17 órától az Önkormányzati Hivatal épületében testületi ülést tartottak, egybecsapva a törvény által előírt közmeghallgatással!! Ám, a közmeghallgatást olyan jól sikerült eltitkolni a falu választópolgárai elől, hogy azon mindösszesen három, azaz 3 fő vett részt, közülük is az egyik saját bevallása szerint csak véletlenül szerzett a közmeghallgatásról tudomást, került oda. A faluközösség ügyeit érintően konkrét kérdést senki sem tett fel, amit úgy is értelmezhetünk, hogy "minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyunk elégedve". 

Nézzük csak, milyen "komoly munkát fektettek abba", hogy ne legyen a közmeghallgatáson szinte senki jelen!!! Először is, az év végéig el kellett húzni az időt, majd a legutolsó testületi üléshez hozzácsapva tartani meg a közmeghallgatást, amiről a törvény ugye azt mondja ki, hogy évente legalább egyszer kell tartani, azt mind szélesebb körben (!!!) 15 nappal előtte meg kell hirdetni, hogy minden választópolgár értesülhessen a dologról!! Hogy mennyire sikerült elbagatellizálni a közmeghallgatást, azt az is jelzi, hogy eleve a Hivatal üléstermébe hívták össze, ahová egyébként sem fér be 20-25 embernél több. Mivel egyidőben a HMO-ba baba-mama Mikulás volt szervezve, eleve nem vonulhattak volna át oda akkor sem, ha mondjuk véletlenül megjelent volna a Hivatalban ötven ember!  Képviselői kérdésre, hogy miért nincs fenn a honlapon a közmeghallgatás híre, az alpolgármester (aki mint volt jegyző, nagyon is tisztában kell legyen a közmeghallgatás szabályaival, ennek ellenére sem tiltakozott sem a nem kellő meghirdetés, sem a lebonyolítása ellen) azt válaszolta, hogy "én feltettem a fészbukra". Nos, a fészbukon mindösszesen egy ember lájkolta, és kettő osztotta meg a december 2-án, délután 13 óra után feltett hírt!!! Például én sem találkoztam vele. A polgármester azt  mondta, hogy a kérdező képviselőnek több ideje van mint neki (ezzel gyakorlatilag "átadva" a feladatot, illetve a felelősséget, amiért nem volt meghirdetve), de ő nem ért hozzá, mármint a honlapra való feltételhez. Egyetlen díszpolgárt, az előző polgármester, senkit sem hívtak meg a közmeghallgatásra!!!! És senki sem talált abban kivetnivalót, hogy a közmeghallgatásról szinte senki sem tudott, és senki sem vállalt felelősséget azért, hogy egy 1700 választópolgárt számláló településen mindösszesen három fő jelenik meg egy ilyen eseményen!!!! Mert Nagyorosziban ez "helyben így szokás".

Nézzük csak, hogy is kellett volna ezt megrendezni:  

A közmeghallgatás szabályait Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és annak felhatalmazása alapján meghozott a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet tartalmazza.

Ahogy egy hozzáértő jogi személy írja: A jogintézmény célja, hogy a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői (például: egyesületek, egyesülések) közvetlenül intézzenek a helyi közügyek tekintetében kérdést, vagy tegyenek javaslatot a képviselő-testületnek. A helyi közügy fogalmát a törvény 4. §-a határozza meg, amelynek értelmében helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak.

Közmeghallgatás tartásával kapcsolatban a törvény az alábbi előírásokat tartalmazza:
– évente legalább egyszer tartani kell,
– annak időpontját előre meg kell hirdetni,
– megtartására a képviselő- testületi ülés tartására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni és
– a feltett kérdéseknek és javaslatoknak helyi közüggyel kell összefüggniük.
A törvényi előírásból következik, hogy a közmeghallgatás tartásának számszerűségére vonatkozóan csak annak minimuma van előírva, ez pedig az évi egy alkalom. A törvény előírása értelmében a képviselő-testület fő szabályként szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart. A minimális hat ülés közül a közmeghallgatás lehet az egyik képviselő-testületi ülés.

A meghirdetés kötelezettségét a törvény írja elő, amelynek módját (például: a meghirdetés határidejét, a hirdetmény helyben szokásos módját, eszközét, a hirdetmény tartalmi követelményét) a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet tartalmazza. A hirdetményben vagy meghívóban meg kell nevezni a település helyi önkormányzatát, annak képviselő- testületét, a közmeghallgatás tényét, időpontját, helyszínét, és ha van, akkor a témáját is. A közmeghallgatás tényére utalás garanciális szabály, ugyanis ennek megjelölése nélkül az ülés rendes testületi ülésnek tekintendő. Amennyiben a munkatervben a közmeghallgatás időpontja is ütemezve van, akkor azt arra az időpontra kell kitűzni.

A közmeghallgatás tartásával kapcsolatos teendők három szakaszra tagolhatók: az ülést megelőző, az ülésen megvalósuló és az ülést követő feladatokra.

Az ülést megelőző feladatok:
– a közmeghallgatás napirendjeinek meghatározása,
– helyben szokásos módon történő meghirdetés,
– meghívók megküldése,
– a technikai feltételek megteremtése és folyamatos biztosítása, ezek a feladatok a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartoznak. Ennek keretében gondoskodni kell a nagyobb létszámú közösség befogadására alkalmas helyiségről, az ültetésről, a közmeghallgatáson az állandó meghívotti minőségben résztvevő személyek részére külön helyeket célszerű fenntartani, gondoskodni kell a világításról és a hangerősítésről.

Az ülésen realizálódó feladatok:
– az ülés megnyitása, a határozatképesség megállapítása, ülésvezetés,
– a napirendi pontok elfogadása,
– közérdekű kérdések és javaslatok megtétele,
– tanácskozás,
– jegyzőkönyvezés,
– az ülés berekesztése.

Az ülést követő feladatok:
– jegyzőkönyv elkészítése,
– intézkedések foganatosítása, a lakosság értesítése, név szerinti tájékoztatás.

A közmeghallgatást a képviselő-testület tartja, vagyis annak megtartására kötelezett a képviselő-testület, így a törvénynek mindazon rendelkezéseit figyelembe kell venni, amelyeket a képviselő-testületi ülésekre alkalmazni kell. Ennek megfelelően például ülésvezető a polgármester, akkor tartható közmeghallgatás, ha azon a képviselők többsége jelen van, a közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a testületi ülés helyét, időpontját, a megjelent önkormányzati képviselők és a meghívottak nevét, megjelenésük tényét, a javasolt, az elfogadott és a tárgyalt napirendi pontokat, az előterjesztéseket, az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók jogcímét, a hozzászólásuk és az ülésen elhangzottak lényegét, a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát, a döntéshozatalban résztvevők számát, a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát, a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését, a szavazás számszerű eredményét, a hozott döntéseket, valamint a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat. Összefoglalva elmondható, hogy ez egy nyílt rendes testületi ülés, amelynek célja a helyi közügyeket érintő kérdések és javaslatok megtárgyalása.

Nos, ezzel szemben Nagyorosziban az urak abban érdekeltek, hogy senki se tudjon semmiről, és még csak véletlenül se kérdezzen tőlük semmit!!! Csodálkozom azon, hogy Borbély képviselőn kívül senki sem tette szóvá, hogy egy ilyen "kutyakomédia" szintjére alacsonyították le a 2016-os évben a demokrácia egyik fontos eseményét, ahol a felelősen gondolkodó helyiek kérdezhettek volna! 

Hogy esetleg kellemetlent, és az nem kell az uraknak? No, ezt viszont megértem! Mert félnek a nyilvánosságtól, mint ördög a tömjénfüsttől. Mert akkor kiderülne, hogy mégis van itt mutyi, hazugság, elhallgatás, pénzszórás és minden egyéb.

Gratulálok a képviselő-testületnek, beletörődésükkel, hallgatásukkal megint "hasznos" munkát végeztek... az uraknak. Hiszen azt is eltűrték, hogy a jegyző félrevezesse őket azzal a "falvédő szöveggel", hogy a közmeghallgatásra meghívót küldeni nem kötelező, a lakosság ha akart, tudhatott róla, közmeghallgatásra egyébként sem szoktak jönni, amire jönnek az a falugyűlés. És az ellen sem tiltakoztak, hogy a helyi polgármester az országos törvényt helyben átértelmezve-átírva elmondta, az a közmeghallgatás, amit ő csinál, amikor hozzá bemennek az emberek, és ő meghallgatja őket.  

(Folytatása következik a napokban, téma lesz még: a 733 aláírás a Szentháromság szobor fakerítésének visszaállításáról, a testületi ülés kocsmai szintjéről, s arról, "kinek van vér a pucájában", a képviselői tiszteletdíj felajánlhatóságáról, és a már szinte természetesnek hangzó hazugságokról. )