Mint az ismeretes, hétfőn, azaz december 05-én 17 órától az Önkormányzati Hivatal épületében testületi ülést tartottak, egybecsapva a törvény által előírt közmeghallgatással!! Ám, a közmeghallgatást olyan jól sikerült eltitkolni a falu választópolgárai elől, hogy azon mindösszesen három, azaz 3 fő vett részt, közülük is az egyik saját bevallása szerint csak véletlenül szerzett a közmeghallgatásról tudomást, került oda. A faluközösség ügyeit érintően konkrét kérdést senki sem tett fel, amit úgy is értelmezhetünk, hogy "minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyunk elégedve".
Nézzük csak, milyen "komoly munkát fektettek abba", hogy ne legyen a közmeghallgatáson szinte senki jelen!!! Először is, az év végéig el kellett húzni az időt, majd a legutolsó testületi üléshez hozzácsapva tartani meg a közmeghallgatást, amiről a törvény ugye azt mondja ki, hogy évente legalább egyszer kell tartani, azt mind szélesebb körben (!!!) 15 nappal előtte meg kell hirdetni, hogy minden választópolgár értesülhessen a dologról!! Hogy mennyire sikerült elbagatellizálni a közmeghallgatást, azt az is jelzi, hogy eleve a Hivatal üléstermébe hívták össze, ahová egyébként sem fér be 20-25 embernél több. Mivel egyidőben a HMO-ba baba-mama Mikulás volt szervezve, eleve nem vonulhattak volna át oda akkor sem, ha mondjuk véletlenül megjelent volna a Hivatalban ötven ember! Képviselői kérdésre, hogy miért nincs fenn a honlapon a közmeghallgatás híre, az alpolgármester (aki mint volt jegyző, nagyon is tisztában kell legyen a közmeghallgatás szabályaival, ennek ellenére sem tiltakozott sem a nem kellő meghirdetés, sem a lebonyolítása ellen) azt válaszolta, hogy "én feltettem a fészbukra". Nos, a fészbukon mindösszesen egy ember lájkolta, és kettő osztotta meg a december 2-án, délután 13 óra után feltett hírt!!! Például én sem találkoztam vele. A polgármester azt mondta, hogy a kérdező képviselőnek több ideje van mint neki (ezzel gyakorlatilag "átadva" a feladatot, illetve a felelősséget, amiért nem volt meghirdetve), de ő nem ért hozzá, mármint a honlapra való feltételhez. Egyetlen díszpolgárt, az előző polgármester, senkit sem hívtak meg a közmeghallgatásra!!!! És senki sem talált abban kivetnivalót, hogy a közmeghallgatásról szinte senki sem tudott, és senki sem vállalt felelősséget azért, hogy egy 1700 választópolgárt számláló településen mindösszesen három fő jelenik meg egy ilyen eseményen!!!! Mert Nagyorosziban ez "helyben így szokás".
Nézzük csak, hogy is kellett volna ezt megrendezni:
Nézzük csak, hogy is kellett volna ezt megrendezni:
A közmeghallgatás szabályait Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és annak felhatalmazása alapján meghozott a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet tartalmazza.
Ahogy egy hozzáértő jogi személy írja: A jogintézmény célja, hogy a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői (például: egyesületek, egyesülések) közvetlenül intézzenek a helyi közügyek tekintetében kérdést, vagy tegyenek javaslatot a képviselő-testületnek. A helyi közügy fogalmát a törvény 4. §-a határozza meg, amelynek értelmében helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak.
Közmeghallgatás tartásával kapcsolatban a törvény az alábbi előírásokat tartalmazza:
– évente legalább egyszer tartani kell,
– annak időpontját előre meg kell hirdetni,
– megtartására a képviselő- testületi ülés tartására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni és
– a feltett kérdéseknek és javaslatoknak helyi közüggyel kell összefüggniük.
A törvényi előírásból következik, hogy a közmeghallgatás tartásának számszerűségére vonatkozóan csak annak minimuma van előírva, ez pedig az évi egy alkalom. A törvény előírása értelmében a képviselő-testület fő szabályként szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart. A minimális hat ülés közül a közmeghallgatás lehet az egyik képviselő-testületi ülés.
A meghirdetés kötelezettségét a törvény írja elő, amelynek módját (például: a meghirdetés határidejét, a hirdetmény helyben szokásos módját, eszközét, a hirdetmény tartalmi követelményét) a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet tartalmazza. A hirdetményben vagy meghívóban meg kell nevezni a település helyi önkormányzatát, annak képviselő- testületét, a közmeghallgatás tényét, időpontját, helyszínét, és ha van, akkor a témáját is. A közmeghallgatás tényére utalás garanciális szabály, ugyanis ennek megjelölése nélkül az ülés rendes testületi ülésnek tekintendő. Amennyiben a munkatervben a közmeghallgatás időpontja is ütemezve van, akkor azt arra az időpontra kell kitűzni.
A közmeghallgatás tartásával kapcsolatos teendők három szakaszra tagolhatók: az ülést megelőző, az ülésen megvalósuló és az ülést követő feladatokra.
Az ülést megelőző feladatok:
– a közmeghallgatás napirendjeinek meghatározása,
– helyben szokásos módon történő meghirdetés,
– meghívók megküldése,
– a technikai feltételek megteremtése és folyamatos biztosítása, ezek a feladatok a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartoznak. Ennek keretében gondoskodni kell a nagyobb létszámú közösség befogadására alkalmas helyiségről, az ültetésről, a közmeghallgatáson az állandó meghívotti minőségben résztvevő személyek részére külön helyeket célszerű fenntartani, gondoskodni kell a világításról és a hangerősítésről.
Az ülésen realizálódó feladatok:
– az ülés megnyitása, a határozatképesség megállapítása, ülésvezetés,
– a napirendi pontok elfogadása,
– közérdekű kérdések és javaslatok megtétele,
– tanácskozás,
– jegyzőkönyvezés,
– az ülés berekesztése.
Az ülést követő feladatok:
– jegyzőkönyv elkészítése,
– intézkedések foganatosítása, a lakosság értesítése, név szerinti tájékoztatás.
A közmeghallgatást a képviselő-testület tartja, vagyis annak megtartására kötelezett a képviselő-testület, így a törvénynek mindazon rendelkezéseit figyelembe kell venni, amelyeket a képviselő-testületi ülésekre alkalmazni kell. Ennek megfelelően például ülésvezető a polgármester, akkor tartható közmeghallgatás, ha azon a képviselők többsége jelen van, a közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a testületi ülés helyét, időpontját, a megjelent önkormányzati képviselők és a meghívottak nevét, megjelenésük tényét, a javasolt, az elfogadott és a tárgyalt napirendi pontokat, az előterjesztéseket, az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók jogcímét, a hozzászólásuk és az ülésen elhangzottak lényegét, a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát, a döntéshozatalban résztvevők számát, a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát, a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését, a szavazás számszerű eredményét, a hozott döntéseket, valamint a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat. Összefoglalva elmondható, hogy ez egy nyílt rendes testületi ülés, amelynek célja a helyi közügyeket érintő kérdések és javaslatok megtárgyalása.
Közmeghallgatás tartásával kapcsolatban a törvény az alábbi előírásokat tartalmazza:
– évente legalább egyszer tartani kell,
– annak időpontját előre meg kell hirdetni,
– megtartására a képviselő- testületi ülés tartására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni és
– a feltett kérdéseknek és javaslatoknak helyi közüggyel kell összefüggniük.
A törvényi előírásból következik, hogy a közmeghallgatás tartásának számszerűségére vonatkozóan csak annak minimuma van előírva, ez pedig az évi egy alkalom. A törvény előírása értelmében a képviselő-testület fő szabályként szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart. A minimális hat ülés közül a közmeghallgatás lehet az egyik képviselő-testületi ülés.
A meghirdetés kötelezettségét a törvény írja elő, amelynek módját (például: a meghirdetés határidejét, a hirdetmény helyben szokásos módját, eszközét, a hirdetmény tartalmi követelményét) a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet tartalmazza. A hirdetményben vagy meghívóban meg kell nevezni a település helyi önkormányzatát, annak képviselő- testületét, a közmeghallgatás tényét, időpontját, helyszínét, és ha van, akkor a témáját is. A közmeghallgatás tényére utalás garanciális szabály, ugyanis ennek megjelölése nélkül az ülés rendes testületi ülésnek tekintendő. Amennyiben a munkatervben a közmeghallgatás időpontja is ütemezve van, akkor azt arra az időpontra kell kitűzni.
A közmeghallgatás tartásával kapcsolatos teendők három szakaszra tagolhatók: az ülést megelőző, az ülésen megvalósuló és az ülést követő feladatokra.
Az ülést megelőző feladatok:
– a közmeghallgatás napirendjeinek meghatározása,
– helyben szokásos módon történő meghirdetés,
– meghívók megküldése,
– a technikai feltételek megteremtése és folyamatos biztosítása, ezek a feladatok a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartoznak. Ennek keretében gondoskodni kell a nagyobb létszámú közösség befogadására alkalmas helyiségről, az ültetésről, a közmeghallgatáson az állandó meghívotti minőségben résztvevő személyek részére külön helyeket célszerű fenntartani, gondoskodni kell a világításról és a hangerősítésről.
Az ülésen realizálódó feladatok:
– az ülés megnyitása, a határozatképesség megállapítása, ülésvezetés,
– a napirendi pontok elfogadása,
– közérdekű kérdések és javaslatok megtétele,
– tanácskozás,
– jegyzőkönyvezés,
– az ülés berekesztése.
Az ülést követő feladatok:
– jegyzőkönyv elkészítése,
– intézkedések foganatosítása, a lakosság értesítése, név szerinti tájékoztatás.
A közmeghallgatást a képviselő-testület tartja, vagyis annak megtartására kötelezett a képviselő-testület, így a törvénynek mindazon rendelkezéseit figyelembe kell venni, amelyeket a képviselő-testületi ülésekre alkalmazni kell. Ennek megfelelően például ülésvezető a polgármester, akkor tartható közmeghallgatás, ha azon a képviselők többsége jelen van, a közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a testületi ülés helyét, időpontját, a megjelent önkormányzati képviselők és a meghívottak nevét, megjelenésük tényét, a javasolt, az elfogadott és a tárgyalt napirendi pontokat, az előterjesztéseket, az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók jogcímét, a hozzászólásuk és az ülésen elhangzottak lényegét, a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát, a döntéshozatalban résztvevők számát, a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát, a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését, a szavazás számszerű eredményét, a hozott döntéseket, valamint a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat. Összefoglalva elmondható, hogy ez egy nyílt rendes testületi ülés, amelynek célja a helyi közügyeket érintő kérdések és javaslatok megtárgyalása.
Nos, ezzel szemben Nagyorosziban az urak abban érdekeltek, hogy senki se tudjon semmiről, és még csak véletlenül se kérdezzen tőlük semmit!!! Csodálkozom azon, hogy Borbély képviselőn kívül senki sem tette szóvá, hogy egy ilyen "kutyakomédia" szintjére alacsonyították le a 2016-os évben a demokrácia egyik fontos eseményét, ahol a felelősen gondolkodó helyiek kérdezhettek volna!
Hogy esetleg kellemetlent, és az nem kell az uraknak? No, ezt viszont megértem! Mert félnek a nyilvánosságtól, mint ördög a tömjénfüsttől. Mert akkor kiderülne, hogy mégis van itt mutyi, hazugság, elhallgatás, pénzszórás és minden egyéb.
Gratulálok a képviselő-testületnek, beletörődésükkel, hallgatásukkal megint "hasznos" munkát végeztek... az uraknak. Hiszen azt is eltűrték, hogy a jegyző félrevezesse őket azzal a "falvédő szöveggel", hogy a közmeghallgatásra meghívót küldeni nem kötelező, a lakosság ha akart, tudhatott róla, közmeghallgatásra egyébként sem szoktak jönni, amire jönnek az a falugyűlés. És az ellen sem tiltakoztak, hogy a helyi polgármester az országos törvényt helyben átértelmezve-átírva elmondta, az a közmeghallgatás, amit ő csinál, amikor hozzá bemennek az emberek, és ő meghallgatja őket.
(Folytatása következik a napokban, téma lesz még: a 733 aláírás a Szentháromság szobor fakerítésének visszaállításáról, a testületi ülés kocsmai szintjéről, s arról, "kinek van vér a pucájában", a képviselői tiszteletdíj felajánlhatóságáról, és a már szinte természetesnek hangzó hazugságokról. )
Hogy esetleg kellemetlent, és az nem kell az uraknak? No, ezt viszont megértem! Mert félnek a nyilvánosságtól, mint ördög a tömjénfüsttől. Mert akkor kiderülne, hogy mégis van itt mutyi, hazugság, elhallgatás, pénzszórás és minden egyéb.
Gratulálok a képviselő-testületnek, beletörődésükkel, hallgatásukkal megint "hasznos" munkát végeztek... az uraknak. Hiszen azt is eltűrték, hogy a jegyző félrevezesse őket azzal a "falvédő szöveggel", hogy a közmeghallgatásra meghívót küldeni nem kötelező, a lakosság ha akart, tudhatott róla, közmeghallgatásra egyébként sem szoktak jönni, amire jönnek az a falugyűlés. És az ellen sem tiltakoztak, hogy a helyi polgármester az országos törvényt helyben átértelmezve-átírva elmondta, az a közmeghallgatás, amit ő csinál, amikor hozzá bemennek az emberek, és ő meghallgatja őket.
(Folytatása következik a napokban, téma lesz még: a 733 aláírás a Szentháromság szobor fakerítésének visszaállításáról, a testületi ülés kocsmai szintjéről, s arról, "kinek van vér a pucájában", a képviselői tiszteletdíj felajánlhatóságáról, és a már szinte természetesnek hangzó hazugságokról. )
Nagyon érdekelne, hogy ez nagyon derék polgármester, bizonyos Gönczöl, aki egyébként parkettás (jó szakma!, aki már jegyzőkönyvet is hamisított és amit a bíróság is visszaigazolt, szóval ez a derék ember vajon valóban fölajánlotta a köznek az egyébként neki megítélt másfél (?) milliós jutalmat, ahogy ígérte? Emlékeim szerint az egyháznak "szánta". Már ott van? Ez a derék fickó, aki már annyi és annyi kárt okozott forintokban mérve is a falunak és persze embereknek, vajon meddig marad még a helyén? Meddig hazudozhat? Meddig másíthatja meg önhatalmúlag a testületi határozatot? Meddig vádaskodhat és bukhat el vádjaival a bíróságon? Mi a fenéért nem megy már el a közélet közeléből is derék haverjával, a jegyzővel együtt?
VálaszTörlés